Szeretettel köszöntelek a HS7 Fan Club közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
HS7 Fan Club vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a HS7 Fan Club közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
HS7 Fan Club vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a HS7 Fan Club közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
HS7 Fan Club vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a HS7 Fan Club közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
HS7 Fan Club vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Átvirrasztottam az éjszakát,
csak figyelem a szívem ritmusát.
Valami nem hagy aludni, nem is tudom,
kimegy az ajtón, visszajön az ablakon.
Csak számold, csak számold,
csak számold a bárányokat hajnalig.
Reggel hét mikor az óra szól, felkelni kellene ilyenkor,
de én függõlegesen fekszem tovább kezdem az éjszakát.
Álmomban csak vártam próbáltam félreérteni, amit láttam
Vonatok húztak elõttem el egymás után,
tojással dobáltam õk meg néztek rám bután.
Tudtam, hogy nem érdemes már beülni rég az idõgépbe,
ami most kezdõdik annak soha nem lesz vége.
16 éve | Takács Hunor | 0 hozzászólás
Megszólalt és rögtön látszott sztár lesz belõle,
bármit is csinál
Meglátta a fényt
Okos volt és tudta, hogy most nem lehet szerény
Mint az álomban minden úgy alakult
Összeolvadt õ és a Tejút
... csak lenne vége már...
egy undok hang ezt súgta, de semmi nem szabhat határt
tudta ez a fiú
Egy napfényes jövõ, ahová besétálsz csak úgy
és meg sem köszönöd
és ködbe vész a múlt
Minden, ami volt,
a rettegés és szégyen, csak rossz álom,
így szólt ez a fiú
(Kieszi a szívet a húsból)
Megszólalt és rögtön látszott már régóta semmit nem csinál
Néma csengõ és telefon,
arcán semmit rejtõ, gúnyos mosoly:
te se hömpölyögsz már Mercedesben, csak álmodozgatsz síri csendben
már hányszor láttad ezt a filmet, csak egyszer érne máshogy véget
már hányszor látta ezt a filmet, csak egyszer érne máshogy véget,
odaadna bármit érte, de hiába, tudja jól ez a fiú
|
|
16 éve | Takács Hunor | 0 hozzászólás
Eljöttél, vártam rád,
itt vagy már, szerelmem mellettem
Volt egy lány, hûtlen lány,
azt hittem szerettem, oh igen
De talán meg sem értem,
a napok egyre teltek,
és nehéz volt az élet,
de vele újra szép lett.
Aaahh
Eljöttél, jó veled,
itt maradsz,
szerelmem mellettem
De talán meg sem értem,
a napok egyre teltek,
és nehéz volt az élet,
de vele újra szép lett.
Aaahh
Eljöttél, jó veled,
itt maradsz,
szerelmem mellettem.
Eljöttél, eljöttél, eljöttél, eljöttél.
Mondd, hogy nem lesz már
Soha többé tán
Olyan szép, mint velem volt.
Mondd, hogy milyen kár,
Mondd, hogy nekem is fáj,
Erre gondoltam.
De jobb, hogy nem mondtad,
Semmit nem szóltál,
Ha mégis szólsz, inkább csak azt mondjad:
Azért nincs tovább, mert vége van.
Azért nincs tovább, mert vége van.
A szóból értek én,
És hogyha kérdezném,
Bár úgysem kérdezem,
Miért van ez, miért az
Miért van az, hogy miért
Kedvesem, Kedvesem.
Csak annyit mondj,
Hogy már az elõbb hallottál
Minden fontosat!
A csillagfényt, a nyári éjt
az elsõ csókban a szenvedélyt
Nem felejtem
A félénk báj, a vallomás,
a törõdés, meg az aggódás
Soha nem felejtem
De tegnap láttam egy filmet
Benne voltál Kedvesem
Megmutattad, hogy van szíved
Mint sokszor éjjel énnekem
A baj csak az, hogy mások játszották
az én szerepem
A megtévesztõ hasonlóság,
az érzékelési pontatlanság,
Há' hogyne persze
Bár úgy elhinném, hogy megviccelt
valami optikai csalódás
Kicsit kellemetlen, mégsem lépem át
azt a diszkrét kis határt
Amin túl minden úgy van,
ahogy mások gondolják
Nem felejtem...
Gödröt ásol a völgyben
Hogy aztán betemethesd
Agyad kattog az ûrben
Életed filmzenéje.
Mikor vége a napnak
Visszamész a helyedre
Derülsz csendben a tréfán
Hogy itt a végtelenben
Valami híg levesben
Negatív értelemben lészen készen minden.
Mondd, hogy mindig ugyanazt a régi nótát fújom!
Mondd, hogy mindig ugyanazt a régi nótát fújom!
Mikor nyári esõben
Orrodban az az illat
Olyan furcsákat gondolsz
Hogy csak egy pillanat van
És én ott ragadtam
Abban a pillanatban
16 éve | Takács Hunor | 0 hozzászólás
titkaink úsztak a fényben
mindenki látta, csak én nem
arcom elönti a szégyen
de ez legalább valami forró
ülj le és mondd el az arcomba
felkészültem a harcokra
kinek jut végül az érdem
mi csak játszunk, az Úr, aki megmondja
csak játszunk, az Úr pedig megmondja
találd szíven, fogd a fegyvered mindig a célpontra
találd szíven, akkoris tudjuk ha nem mondja
ugye így van?
lõdözünk néha a réten még
a ruhánkon szárad a zöld festék
lemossuk este a csapnál
aztán elindul mindenki haza
megmenekültem a holnapból
a most ahhoz képest egy szép nap volt
arcom elönti a szégyen
az Úr meg csak hallgat a kék égben
találd szíven, fogd a fegyvered mindig a célpontra
találd szíven, akkoris tudjuk ha nem mondja
csak nyugodtan számold a skalpokat még
de ki mondja meg azt, hogy mikor elég
hol a vége?
16 éve | Takács Hunor | 0 hozzászólás
Szállodák tengerek partjain
A horizont szélén szemünk megakad valamin
Kis pont a távolban, örökre az marad, ami szép
Nem veled van a baj, hanem velem
ezért hagyjuk most itt abba, Kedvesem
Nincs arra szó, ami sohasem volt nekem
Mögötted nyikorog a fék és mennydörög az ég, minden fog csak rád fáj ma
Tudod, hogy a jó az nem neked való, de ha fent úgy gondolja...
Veled is megtörténhet, amikor nem is gondolnád,
hogy a Szerencse rád néz részegen és dob pár morzsát
Távolról tetszik, még akkor is, mikor az ölbe fekszik,
de a széken az a furcsa bútordarab, amelyik beszél
a szívben nem maradhat soká
(...
16 éve | Takács Hunor | 0 hozzászólás
beszélni nehéz
meg ez az egész
hogy mások is léteznek még
megfekszi a gyomrodat
de nem a gyorsvonat elé lépsz le majd
hanem fekszel mint a hering az olajban
akibõl olaj-fan lesz nemsokára
s mikor rászokott kitalált pár okot
majd pont rá várok ott, ahol az ellenség se járjon
úgy túllenék már a dolgon
de tudom, hogy mindig marad
valami a levegõben
van valami a levegõben
ahol élek én, az nem egy hely
hanem két hálátlan idézõjel
közé odaszorult tárgyi tévedés
és ennyi az egész
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu